Projekt Tevékenységek

A Selmeci hegység védett területén lévő lombos növényzetre a természetesség a jellemző. Nagyrészt különbözőek, mert a területi feltételek több fafaj ökológiai igényeinek felelnek meg. Az azonos fajú lombos növényzet keletkezése okozatilag összefügg az egy fafaj a többivel szemben való erős kompetíciós képességével (pl. Fagetum pauper, Fagetum typicum – csupasz és tipikus bükkfaerdők). A vegyes lomblevelű növényzetnél a fa- fajokat fel kell osztani olyanokra, me- lyek értékes anyagot termelnek (tölgy, bükk, jávor, kőris, cseresznye) - mint pozitív válogatás, és olyan fafajokra, melyek nevelői, ill. formaalkotó hatással vannak a minőségi termelésű fafajokra (gyertyán, hárs). Mivel az egyes fafajok jó minőségű fái a nö- vényzetben szabálytalanul helyezkednek el, a pozitív válogatás következetes érvényesítésével a növényzet szabálytalan foltokban történő, vagy egészen csoportos széttagolása keletkezik.

Az egynemű bükkösben a dönté- si folyamat egyszerűbb, mivel a pozitív válogatásnál csak az egyetlen fafaj minőségileg legjobb egyedeire orientálódunk. A fénnyel szembeni magas fokú toleranciája előfeltétele annak, hogy a szint alatti fák megmaradjanak mint a minőségi felsőbb szintű fák védelmi elemei. A vegyes lomblevelű növényzetnél az erdőgazdálkodónak figyelembe kell venni az ökológiai követelményeket és a fafajok feladatát. A bükkös-tölgyes, ill. tölgyes-bükkös növényzet esetében a tölgy jó minőségű egyedeinél lehe- tővé kell tenni, hogy a felsőbb szintű fa pozíciójába lépjenek, szabaddá téve a koronájukat a szinten, és biztosítva a szint alatti komponenseket bükkfa által.

A JÓ MINőSÉGű NÖVÉNYKÉSZLET
A TERMÉSZETES FELúJíTÁSSAL SZEMBEN
- AZ EREDETI FAFAJOK MEGTARTÁSÁNAK ALAPJA

A minőségi növénykészlet fokozását a törzsrész vékony növekedési fázisában kell majd elkezdeni (60 éves kor felett), amikor az értékes anyaghordozó törzsének minősége már kialakult. A szinten történő válogatás pozitív kiválasztása, a kellően hoszszú, egyenes és sudár törzs (10-15 m) előfeltétele a korona, mint az asszimilációs apparátus (növekedési energia) hordozója maximális lehetséges fejlődésének. Az egész termesztési beavatkozás a koronájuk formálására és térfogatuk, de főként árnyékoló felületük növelésére irányul, ami által fokozódik az egyes fák gyarapodási energiája a nagyobb fénymennyiség és az asszimilációs apparátus nagyobb kapacitása által nagyobb vastagsági gyarapodást jelentettek a jó minőségű bükkfánál az olyan minőségi fákhoz képest, ahol a beavatkozás ereje 10%-os volt, ami a vékony bükkfatörzseknél a gazdálkodási-szabályozási intézkedések javaslatánál szokásos.

A vegyes gyertyán-tölgyes növényzetnél (slt Carpinteto-Quercetum), ha a növényzet szintalatti része jól meg van formázva gyertyán által, a beavatkozás ereje fokozható a minőségi szint feletti, ill. szinti tölgyek javára azzal a céllal, hogy növelve legyen a kitermelési értékük. A tölgykorona szabaddá tételét hamarabb kell elkezdeni, mint a minőségi bükkfakorona szabaddá tételét, miközben a kitippelt minőségi tölgyeket az ilyen vegyes növényzet felújítási szakaszának vé- gén kell kitermelni.

Az erősebb beavatkozásoknál /a kiválasztott minőségi egyedek (cél- fák) koronájával történő munkák javára/ a bükkös, ill. tölgyes-bükkös, de a bükkös-tölgyes növényzetben is már a 60-70-es éveikben feltételeket biztosítanak a magcsemeték /főként a bükknél/ csírázásához, meggyökerezéséhez, túléléséhez és növekedéséhez - a természetes megújulás kezdődik. Ezt követően a növényzeti struktúra mozaikszerű típusa keletkezik. A megújulási időszak kategóriája a szint alatti gazdálkodási mód olyan felfogásában, amely a korosz- tályos erdőkben kerül érvényesítésre, elveszti a jelentőségét. A korlátozó tényező a magas minőségű (cél-) fák célvastagsága lesz, levezetve a megfelelő fafajta optimális értékesítéséből. Ha a növényzetet térben jól elosztjuk, 40-50-es szélességű munkamezőkre, és ha kíméletesen használjuk a termelő-megközelítő technológiákat, megtarthatjuk a következő növényzetet, amely a csoportok korban, magasságban és vastagságban vett különbségének tekintetében már a természetes korösszetételű erdő jellegével bír. Az ilyen növényzet struktúrája a jövőben feltételt biztosít ahhoz, hogy csökkenjen a formázásuk költsége, mert a növényzeten belül a növekedési fázis tekintetében megtalálhatóak lesznek a fiatal növények, karós növények, rudas növények, vékony törzsű növények csoportjai, ahol a célvastagsággal rendelkező minőségű fák kiválasztásával az értékesítésük fedi a fiatal növények, ill. karós növények, valamint olyan fázisú növényzet nevelési költségeit, melyek a közgazdászok aspektusából a legköltségesebbek. Az olyan erdőtagoknál, melyek nagyobbak, mint az erdő térbeli elosztásának alapegységei, az erdőgazdálkodónak lehetősége lesz arra, hogy elérje azok gazdasági önállóságát. A mozaikszerű növénytermesztés koncepciójának érvényesítésével feltételek biztosíthatóak az eredeti fafajokat tartalmazó növényzet megtartására.